2010. december 14., kedd

Hogyan szívassuk magunkat, ha épp nincs jobb dolgunk (pt. I.)

Adott a következő alaphelyzet:
meg kell találnom egy fájlt, amiről tudom, hogy létezik, de nem tudom, hogy hol van.
Egyszerű, ugye? Ott a kereső a Windowsban meg ott a Total Commander, Alt-F7, oszt jó napot!

Majdnem. A helyzetet nehezíti ugyanis, hogy a fájl feltehetően nincs a laptopomon, hiszen az kb. két éves, a fájlt pedig régebben használtam utoljára. Na, akkor most mi legyen?

Első lépés: nagyjából mikori lehet a fájl?
Kis itt-ott turkálás eredményeképpen úgy néz ki, hogy kb. 2008 májusi lehet --> pipa

Második lépés: milyen gépet használtam akkor?
A helyzet tovább nehezedik, ugyanis 2008 májusában 3 gép volt a kezem alatt (+ a tanszéki, de azon biztos nincs):

  1. eddigi rövidke életem első számítógépe, ami jövő héten ünnepli 13. születésnapját, és ami prüszkölve ugyan, de működőképes (!)
  2. A kisöreg fekszik
  3. eddigi rövidke életem első laptopja, ami kb. 8 és fél évével a háta mögött már szintén iskolás korban van
  4. Portocom FreeBook - valaha jó volt ám!
  5. egy kb. 6 éves asztali PC, amit átmeneti megoldásként sikerült megvásárolni annak idején (ezt most inkább nem fotóznám)

Természetesen az összes gép olyan lassú, mint a törött lábú tetű...fasza.

Harmadik lépés: nézzük, mi van rajtuk?
Persze azt leszámítva, hogy mindegyiken Windows+Linux (hiába no, érdeklődő gyerek voltam mindig is):

  • Laptop check: fail :(
  • 13-éves check: fail :(
  • 8 és fél éves nem check, mert már jó ideje nem tudtam beizzítani: fail :(

Három és feledik lépés: tutira azon a gépen lesz, amelyik nem indul, tehát a merevlemezt keltsük életre!
(külön pikáns, hogy az a lemez biztosan nem százas, mert már volt vele gond régebben).

Na tehát: ehhez a művelethez adott két laptop és egy 13 éves gép a Pentium 200MMX/128M SD-RAM "sarokparaméterekkel", ami néha alaplapi érintkezési hiba, néha egy-egy kábel rossz napja miatt gyakran játszik bújócskát. Kivéve, ha nem bolygatom fizikailag.

No de kérdem én: akkor most hogy a búbánatos úristenbe leheljem életre ezt a nyamvadt merevlemezt, ha a laptopba nem tudom beletuszkolni (külső merevlemeztartó nem játszik az éjszaka kellős közepén), a kisöreg meg néha attól megfekszik, ha arrébb rakom, egy plusz HDD tutira megfekteti. Megfektette. No persze nem elsőre, először még a pofámba röhögött, hogy csak egy lemezt lát - anyád! Ezek után csend (illetve éktelen zaj, olyasmi, mint amit 13 éves halál poros ventilátorok tudnak leadni) és hullaszag, se kép se hang (illetve még mindig a propellerzaj).

A kisöreg belső szervei (szanálás után)
Szuper, akkor dolgok átmozgat, ki tudja mi moccant el egy fél millimétert, kb. 20 próba után: semmi. Nagy sokára videókártya (pff) átpakolása után van életjel, mindkét lemez játszik (akarom írni látszik, de így már játszik is), szóval mehet a menet. Linux bebootol, ezer meg egy indítási hibaüzenet ignorál, bejelentkezési promptot vár...nagyszerű, meg is lennénk. Ja. Meg.

Negyedik lépés: vinyó él, akkor keressük meg, amit akarunk!
Na, hát itt ugye először azonosítani kellene néhány adattárolásra használt partíciót (van ezen a mocskon vagy 7, mert mint említettem, érdeklődő gyerek voltam). Szóba jöhet ebből kb. 4. Na, akkor gyerünk, egyesével felcsatol, áttúr, nem talál, lecsatol, végjelig ismétli, nem találta, elkeseredik :(

Ötödik lépés: keressünk csak tovább bátran! Meg kell annak lennie, nem veszhet el az csak úgy!
Na jó, akkor jöhetnek a kevésbé kézenfekvő helyek: csomagolt fájlok, miegymás. Túr, túr vakond módjára, sehun sámli. Remek. Egyszer csak: "hopika!" és "kurvaanyád, megvagy!" felkiáltások közepette szembesül a jó informatikus a virtuális lemezkép nevezetű csuda dologgal. Már nem a technológiával, hanem a felismeréssel, hogy ő már annak idején is használt ilyesmit, hiszen ugyebár annyira érdeklődő gyerek volt, hogy nemcsak az olyan alantas dolgokkal szeretett játszadozni, mint a particionálás vagy multiboot, hanem az olyan magasztosakkal is, mint a Vihtulaizáció (igen, így, ahisztokhatikusan). És tehmészetesen a vihtualizált köhnyezeteket volt szükséges máh annak idején is fejlesztéshe használni, nehogy valami nohmálisan meglegyen évek múltán.

Hatodik lépés: megvan a fájl, illetve az azt tartalmazó kb. 3Gb-os virtuális lemezkép - szedjük át valami értelmesebb gépre, amin használni is lehet.
A T400-as annyira kiváló jelöltnek ígérkezett, hogy nem is volt másik, így hát őt választottam célpontnak. Adatátviteli közegnek meg madzagot (vagy ahogy úri szaknikusok nevezik: vezetéket, esetleg: kábelt).

De miért csinálsz ilyet?

Na? Vajon miért? A legnagyobb (és egyben egyetlen) pendrive, ami a tulajdonomat képezi írd és mondd 256 megabita tárolására képes (illetve volt képes fénykorában, ami szintén volt vagy 6-7 éve, de az már elmúlt) - minek lenne nagyobb, úgysincs rá szükségem (és tényleg). A kisöregben CD író nyista (anno az olvasóra is hónapokig gyűjtögettem), szóval ez sem játszik. Ily' módon hát nem maradt más, mint a jó öreg hálózati kapcsolat. Sukárság, laptoppal összedug, IP-ket beállít pingel oda vissza, juhéé, végre siker!

Na jó, akkor mindenekelőtt másoljuk át ezt a gyönyörű lemezképet arra a merevlemezre, ami valószínűleg tovább fogja bírni a kis életét, mint az, amin eredetileg a fájl van. MC indít (szeretném látni, hogy hol tart), paneleket beállít, másolás indít, vár, dohányozni készül, vár még egy picit, és leszidja a szenteket az égből. Megállt a másolás, nem értem!? Meg! De nem ám, hogy csak úgy megállt, mint valami aprócska izé, hanem akkora vót az a megállás, mint egy óriási, hasáb alakú világűrszelet, akkora vót. Na mindegy, kapott egy resetet, hogy akkor sebaj, nem kezdünk el ide-oda másolgatni, hanem az eredeti helyéről húzzuk át hálózaton. Na ezt sikerült úgy kivitelezni, hogy kb. 30%-nál a kisöreg dobott egy kernel pánikot, legalábbis én annak hittem, de csodák csodájára tudta valahogy folytatni a másolást egy újracsatlakozás után, úgyhogy a kernel pánik is csak egy olyan gyanúsan közepeske forma lehetett. Sebaj, hadd szóljon, ami a csövön kifér! És akkor itt jöjjön, ami már nagyon kijár az eddigiek alapján:

Facepalm O\
A közvetlenül kiváltó ok? Ja, igen: régebbi (amolyan 13 éves forma) gépekben mekkora volt jellemzően a max. sávszélesség? Igen, 10Mbit. Ez mit jelent? Azt, hogy az adat valami hihetetlen lassan, jóformán csordogálva érkezik a mádzágon. 800kbyte/sec. Ennyit mutatott. Meg azt, hogy van még hátra egy óra. Hogy rohadnál meg! Nem baj, kivárjuk.

Kivártuk: kb. úgy a felénél ismét összefosta magát a kisöreg (hasáb alakban), úgyhogy ugrott a másolás.

Hetedik lépés: reményvesztett próbálkozások, azaz a "hátha majd most".
OK, akkor tegyük fel, hogy nem megy a hosszú fájlok másolása, nyilván egyhuzamban nem lehet olyan sokat kibírni. Daraboljuk szét azt a vackot: fail. Próbáljuk akkor nem darabolva, csak simán egy gépen belül, még egyszer, hátha: fail, na még egyszer, hátha most: fail.

Nos, hát itt tartunk most az "Operation: Hunt for the lost file" című hadműveletben. Holnap még próbálkozok egy-két dologgal, mert bizztosss vagyokkk bennne, hogy otttt van a lemeképbennnn, de a mai eredmény egyelőre LostFile vs. Kaszi : 1-0, azaz:


Na, most akkor elszívok egy cigit, és elhúzok aludni, mielőtt még csúnyákat irkálnék...még jó, hogy időben le akartam feküdni.

byez

2009. február 14., szombat

STFU!! :D



Szépnek véletlenül sem szép, de hát evvan! :)

2008. december 31., szerda

At the end of somethin'

Na, ez is eljött: vége van ismét egy évnek. 

Nehéz év volt. 2008 szerintem mindannyiunk számára nehéz volt, nem volt ez velem sem másként. A sok öröm mellé igen gyakran bevették magukat más érzelmek, élethelyzetek is. Utólag ezekből lehet épülni, kívánom hát mindenkinek, hogy a 2008-ban megélt örömöket betonozza be magába, és merítsen erőt ezekből a jövőben: lesznek még nehezebb idők is!

Utazgatós év volt. Számomra legalábbis. Idén lehetőségem adódott, hogy - ugyan munkautak alkalmával, de(!) - olyan helyeken járjak, olyan dolgokat lássak, amelyeket ismerőseim jelentős része talán sosem fog. Stuttgart, Karlsruhe, Köln, Sankt Augustin, Helsinki, Madrid, Párizs, Johannesburg, Pretoria. Ez az idei mérleg nagyon nagy vonalakban. Büszke vagyok ezekre az utakra, és életre szóló élményekkel gazdagodtam általuk. Kívánom mindenkinek, hogy ezek közül legalább néhányat legyen lehetősége megtapasztalni!

Kihívásokkal teli év volt. Értem most a szakmai kihívásokat. Nem egy túlóra, nem egy éjszakai műszak, nem egy hétvége, és jópár órányi, sőt napnyi fejtörés van mögöttünk idén is. Utólag visszanézve: ezek egy része nagyon megérte, mások csak kicsit érték meg. De a legértelmetlenebbeknek tűnő szívások is előbb vagy utóbb meghozzák a maguk gyümölcsét. Kívánom mindenkinek, hogy legyen lehetősége, és ereje 2009-ben tanulni az idei problémákból, és a rájuk talált megoldásokból!


Ennél hosszabb monológot nem szeretnék ide írni, így hát befejezem, és elindulok barátok közé, hogy együtt adhassuk át az emlékezetnek 2008-at, és léphessünk át újult erővel (és gyaníthatóan majd egy kiadós alvással :) ) az új esztendőbe!

Boldog új évet mindenkinek!

Öltözzünk fel rendesen, mert piszok hideg van :) Kezekre, fejekre vigyázni!!

-- kaszi's out --

2008. december 6., szombat

Így a vizsgaidőszak közeledtével egész aktuális a dolog :)

Isten leküldi egy angyalát szeptemberben a földre, hogy nézze meg mit csinálnak az egyetemisták. Az angyal jelent:

- a BGF-en tanulnak mint az állat.
- az ELTE-n is tanulnak mint állat.
- az SZTE-n meg csak buliznak.

Isten leküldi novemberben is az angyalát. Az angyal jelent:

- a BGF-en tanulnak mint az állat.
- az ELTE-n is tanulnak mint állat.
- az SZTE-n meg csak buliznak.

Isten leküldi vizsgaidőszak végén is az angyalát, hogy mondja meg mit csinálnak az egyetemisták, az angyal jelent:

- a BGF-en már nem is alszanak csak tanulnak.
- az ELTE-n már a paplanokat is kidobták, hogy legyen hely a könyveknek.
Isten:
- És az SZTE-n?
- Ott már csak imádkoznak!
- Igeeeeeen? Imádkoznak? Jó akkor ezeket átengedjük....

Azt hiszem, hogy van benne valami :)

2008. október 25., szombat

Fárasztások

Némi fárasztó mosoly ebben a nyamvadt világban:

A parasztember bemegy az Ápiszba.
-Kérem szépen,szeretnék venni egy Rákosi-képet.
-Minek az magának?
-A kredencre tenném, hogy a gyerekek ne járjanak rá a cukorra.

Egy férfi bemegy az óvodába, és azt mondja:
- Jöttem a gyerekemért.
- Hogy hívják?
- Nem mindegy? Holnap úgyis visszahozom.

Megy az úton a hegedű és a tok. Köszön a tok:
-Szevasz hegedű!
-Szevasztok!

- Mi a hidrogén-klorid?
- Egy a sók közül

Az USÁ-ban ma egy új felmérés eredményét hozták nyilvánosságra:
négyből három ember a lakosság 75 %-át teszi ki!

- Honnan tudni, hogy tüzel a kutyánk?
- Fogy a szén a pincéből.

Egy farmer elhagyja a bibliáját. 3 hét múlva megjelenik egy tehén szájában a könyvvel.
- Csoda történt!!!!
- Nem - feleli a tehén - benne volt a neve.

- Nézd, drágám, ettől az új mosóportól hófehér lett az inged!
- Igen, szép-szép... de nekem kockásan jobban tetszett.

- Doktor úr, baj van a látásommal!
- Hát persze, mivel ez a hentesüzlet!

- Miről ismered fel a focistát?
- ???
- Négy árnyéka van...

Az autópiacon:
-Na, és van riasztó az autódban?
-Persze, a műszaki állapota.

Vevő a boltban:
- Kérek szépen 20 dkg párizsit.
- 25, maradhat?
- Nem, inkább elvinném!

Felvételi beszélgetésen:
- Legmagasabb iskolai végzettsége?
- Analfabéta vagyok.
- Betűzze!

- Tanárnő, hogy halad a fiam az iskolában?
- Sajnos, nem túl jól. Nem is figyel az órákon, csak bóbiskol.
- Tanárnő kérem, csak a tehetség szunnyad benne!

-Nagymama, nem láttad a tablettáimat? Az volt rajuk írva, hogy "extasy"...
-Faszom a kibaszott tablettáidba! Láttad már a sárkányt a konyhában?!

- Mi az, csokis, és szirénázik?
- ???
- Danonino

Két pecás beszélget a víz mellett:
-Úgy tűnik, most minden hal alszik...
-Ez a halálom!

Egy turista sétál a tengerparton. Egyszer csak meglát egy táblát: "Sirályok eladók". A turista odalép az árushoz:
- Mennyi egy sirály?
- Tíz dollár.
A turista átnyújt egy tízest, az árus elteszi, majd felmutat az égre:
- Az ott a magáé.

Egy nap elmegy a zsiráf a kisfiával a kocsmába. Odamennek az antilop
csaposhoz, zsiráf papa rendel tíz sört, a fia meg egy bambit.
Telik-múlik az ido, fogyogat az ital, a zsiráf ráborul az asztalra és
bealszik. A csapos odalép a kisfiúhoz:
- Apu ma jól bebaszott, mi?
Mire a kissrác:
- Az nem puma, hanem zsiráf, bazdmeg.

- Hé szomszéd, disznót vágunk, aztán elkéne egy kis segítség.
- Mi kéne, kés?
- Nem, disznó.

Cirkuszplakáthoz fényképezik a társulatot.
A fényképész beállítja az embereket csoportképbe, de az egyiknek odaszól:
-Maga meg ne álljon ott úgy, mintha kardot nyelt volna!

A férj hazamegy a vadászatról és a felesége kérdi, hogy van-e valami.
Mire a férj:
- Képzeld, elejtettem egy nyulat.
- Na és? Hol van? - kérdi a feleség.
- Mondom, hogy elejtettem!

Az ablak előtt.
Apa: - Nézz körül fiam, egyszer ez itt mind a tiéd lesz.
Fia: - A függöny, apám? ...
Apa: - Nem, az ablak. Feltéve, ha addig kifizetjük a jelzáloghitelt.

Két ceruzaelem beszélget:
- Milyen szép a ruhád, hol vetted?
- Nem vettem, anyukám Varta.

Szórakozóhelyen csajszi odalibeg a pulthoz, mondja a pultos srácnak:
- Helósziókaaa, aggyá valami rostosat!
- Bútorlap jó lesz?

Fényes komolyzenei koncertelőadás közben, a csúcspontnál feláll egy ember, és elkiáltja magát:
- Van önök közt orvos?
Semmi válasz. Még egyszer, hangosabban:
- Van önök közt orvos?
Egy másik férfi szintén feláll, és jelentkezik:
Én orvos vagyok.
- Mit szól, kolléga úr, milyen remek ez a koncert...?

Megy a postás be a kapun, viszi a levelet. Látja, hogy a kutya el van engedve.
- Nem kell tőle félni! - mondja a gazda. - Most lett kiherélve, bágyadt még.
- Nem is attól félek, hogy megbasz, hanem hogy megharap!

Buszsofőr fia tűnődik:
- Ha van helyi érzéstelenítés, akkor van távolsági is?

Ebben a teremben található a világ legnagyobb hernyóállománya, közel húszféle pók, valamint többféle rágcsáló. Na ennyit az iskolai menzáról, nézzük a következő helyiséget!

Pasas begipszelt lábbal horgászik a folyóparton.Arra megy egy másik horgász és kérdi:
-Harapnak a halak?
-Nem, csak elestem.

Két pingvin beszélget:
- De jó blúzod van. Hol vetted?
- Itt a sarkon...

- Képzeld, vettem a feleségemnek egy selyemruhát, de kicserélte mzálasra.
- De hülye.
- Ez még semmi! Utána vettem neki egy műszálas ruhát, de azt meg
vászonra cserélte!
- Vidd el orvoshoz, biztos anyagcsere problémái vannak.

Elmegy az ember a szemészetre:
- Doktor Úr! Gond van a szemeimmel, nem jól látok távolra.
- Jöjjön ide az ablakhoz és mondja meg mit lát.
- A Napot.
- Mondja már meg nekem, hová a picsába akar maga ennél messzebbre
látni?

(Kopipaszta from http://agyhalal.blogspot.com/)

2008. október 21., kedd

vmWare lemezképek alakítása VirtualBox lemezképekké

Ahogy írtam, most VirtualBox-szal játszadozok. A kolléga a kért virtuális gépet vmWare alatt csinálta meg, és ha használni akarom VirtualBox alatt (mint már korábban írtam, nem a grafikus változat, hanem a parancssoros), akkor át kell alakítanom a a vmWare merevlemez-képeit a VirtualBox által kezelhetővé (VDI). Ami még bonyolította a dolgot, hogy nem egy darab virtuális lemezkép-fájl volt, hanem több. A következőképpen ment a dolog:
  1. Össze kell fésülni a különböző virtuális képfájlokat egybe. Ehhez szükség van a vmWare Server nevű termékre, ami regisztráció után ingyenesen letölthető. Ha megvan, akkor le kell futtatni a
    vmware-vdiskmanager -r forráskép.vmdk -t 2 célkép.vmdk
    parancsot, ahol a forráskép annak a képfájlnak a neve, ami összefogja a többit, a célkép pedig annak a lemezkép-fájlnak neve, amelyet újonnan hozunk létre, és tartalmazni fogja az összes korábbi lemezkép tartalmat összefésülve. (A konvertálás eltart egy darabig...)
  2. Ezután szükségünk van a vditool nevezetű eszközre, ami szabadon letölthető. Ezt az
    LD_LIBRARY_PATH=/usr/lib/virtualbox ./vditool DD vboxfile.vdi rawfile.vmdk
    módon tudjuk futtatni (nekem előtte még kellett egy
    aptitude install libstdc++5
    is, mert a 6-os volt az egyetlen, illetve valószínűleg futtathatóvá kell tenni a vditoolt egy
    chmod u+x vditool
    paranccsal). A vboxfile.vdi az újonnan létrehozni kívánt fájl neve, amit a VirtualBox-szal meg akarunk etetni, a rawfile.vmdk pedig az a nagyméretű lemezképfájl, amit a vmware-vdiskmanager létrehozott.
    Hozzátenném: a vditool futása is elég sokáig tart...

Ennyi a konverzióról. A beüzemelés sem zökkenőmentes, mert eléggé tetűlassú a virtuális gép konzolos távoli asztali (VRDP) használata, de némi türelemmel sikerült a lemezképen lévő Windows-t beállítani úgy, hogy ő is kezeljen távoli kapcsolatot, ne csak a VirtualBox. Így már használható lett.

Debian, VirtualBox

Ma kaptam egy "blade" szervert "játszani". Ezen fognak ezentúl futni a fontosabb alkalmazásaink, mert ez kellően stabilnak tűnik a maga 4G memóriájával és 4 processzormagjával (tudom, hogy ma már sok helyen asztali konfigurációk is tudják ezt a teljesítményt, de azért ez mégiscsak több, mint a munkaállomásaink és eddigi szervereink).
Jelenleg az a döntés, hogy virtuális gépekben fognak futni a szerverek, erre a célra a VirtualBox nevű virtualizációs megoldást gondoltam felhasználni.

A szerveren alap a Debian, így egy gyors update után ment is a VirtualBox Open Source Edition telepítése a Debian repóból (testing, mivel általában ez is elég stabil ha egyszer felmegy). Felhasználók beállítva, sallala, pöttypötty. Az első virtuális gépet sikerült is létrehozni remekül, csak éppen indítani nem lehetett. Remek. Csepp internet-túrás után meglett a megoldás, szuper (ha ne adj' isten valaki nem bírná ki: a module-assistant-tal kell neki kernelmodult fordítani :)) indult is a virtuális gép.
Igen ám,
de nekem nem sima asztali környezetbe kellene, hanem úgy szeretném futtatni a gépeket, hogy ne kelljen hozzá grafikus felület. Ennek a módja szépen le is van írva a VirtualBox dokumentációjában, épp csak arra kellett némi idő, hogy rájöjjek: VirtualBox OSE != VirtualBox (értsd: nem egyenlő), ugyanis a nyílt forrású változat némileg redukált képességekkel bír. Fasza! OSE letúr, VirtualBox bináris (nem nyílt forrású) debian repository hozzáad, aptitude update/install után már ment is a kicsike. Szuperül megy a fejetlen (headless :), azaz nincs grafikus kimenete a futtató gépen) mód is, minden nagyon szép, jó, mindennel meg vagyok elégedve. Most már mehetnek a telepítések ezerrel, mert jövő héten C@R Project Review Meeting, és addigra minden fogaskeréknek a megfelelően kell forognia...meglátjuk ;)

2008. augusztus 12., kedd

Kell egy est együttlét

Sziget 2008. 0. est, els? felvonás. Iszonyat sok ember, hatalmas party-feeling. Waiting for Iron Maiden.
up the ironz!

2008. július 25., péntek

Nah, már megint jól eltűntem (viszont szorgalmasan osztottam meg az érdekesebb híreket — ld. jobb oldali hasáb)... Az utolsó bejegyzés május végi, és az is eléggé irreleváns. Na sebaj.

Öröm, bótottá, a múlt héten jött a levél, hogy felvettek állami ösztöndíjas doktori képzésre harmadik otthonomra, azaz a Szegedi Tudományegyetemre
...mert ugyebár tudjuk, hogy a munkahely az ember harmadik otthona... a lakás meg a második :D
Ennek következtében szeptembertől újra felveszem a lantot, muszáj lesz némi új ismeretanyagot beletuszkolni abba a rövid agyamba, mert azt a két betűt nem adják ingyen.

Emellett — főként azoknak lehet érdekes, akik valamilyen kurzust hallgattak nálam, és nem utáltak meg teljesen — nagy valószínűséggel szeptembertől újra csatarendbe állok az oktatás terén is, csak most már nem demonstrátori beosztásban. (Még nem biztos, de örülnék neki.) Ha valami pontosabbat megtudok (pl. azt a nem teljesen érdemtelen információt, hogy milyen kurzus lesz), akkor ide fel fogom írni, meg újraéled a jokeman.hu Oktatás szekciója is.

Ja, közben voltam Finnországban is. Képeket nem nagyon készítettem (egy-kettőt telefonnal), a leglényegesebb érdekesség annyi volt, hogy sikeresen elköltöttem egyetlen vacsorára 77 eurót, és még csak jól sem laktam igazán. Annyit azonban meg kell hagyni, hogy a sült rénszarvascomb igen ízletes eledel (főleg nekem, aki nem igazán vagyok járatos a vadhúsok világában).

2008. május 28., szerda

Mi a jó a PHP-ben?

Bruce Eckel jól leírja az érzéseimet a PHP-vel kapcsolatban, csak egyet tudok vele érteni :)

read more | digg story

2008. április 11., péntek

Mozilla Firefox World Domination

Hát ez jó! Érdekes egybeesés.

Egy újabb érv, hogy Firefoxot használjunk :D

2008. április 2., szerda

Witz

Ez tök jó, hát megosztom :D

Két ember elmegy egy cirkuszba. Először bemennek egy kártyajóshoz, ám mielőtt az bármit is mondana, egyszerűen kiröhögik.
Aztán bemennek a tenyérjóshoz, de mielőtt az bármit is mondana, szintén kiröhögik.
Ezután bemennek egy üveggömb-jóshoz, ám mielőtt az bármit is mondana, kiröhögik.
Mennek hazafelé, mire megszólal az egyikük:
- Hát, ma is jósokat nevettünk...

Ja, és közben voltam Helsinkiben, ahol sikerült megkóstolnom a sült rénszarvascombot is. Ha lesz egy kis időm, írok egy rövidke összefoglalót a kinti helyzetről...

Up the Irons!

2008. január 30., szerda

Háttérkép

Közelebbi ismerőseim tudják, hogy rendszerint hölgyek vannak a számítógépem munkaasztalán háttérképként (munkahelyen is, mert hát nem ér beleszürkülni a munkába, meg nem árt — szó szerint — szem előtt tartani, hogy vannak más örömteli dolgok is a világon).

Természetesen azért nem kifejezetten pornó jellegű háttérképeket alkalmazok, mert egyrészt soha nem szerettem egész nap az asztalomon egy **nát bámulni :) másrészt pedig azért csak munkahelyről van szó, na.

Hosszú ideje Angie volt a háttérképem, mert szerintem nagyon jó képet sikerült róla találni, ami pont megfelel a fenti kritériumoknak:


Ma azonban — meglepő módon — találtam egy másik háttérképet, ami új színt hoz az asztalra. Hihetetlen, de ugyanaz a személy (nem véletlen, hiszen direkt ilyet kerestem :)), csak más beállításban. Szóval valószínűleg ez fogja most egy darabig ékesíteni a munkahelyi monitoromat, talán a kollégák nagy örömére (is). Íme:


(Ugye milyen szép a szája? :P)

2008. január 24., csütörtök

3. nap: review meeting - 2. felvonás

Na, ezen is túl vagyunk :) Bemutogattam a szépséges alkalmazásunkat, ami körülbelül egy képernyőnyi, de annál szebb belülről :P
Nagy kő esett le a szívemről, hogy ennyi volt a szereplés, nem igazán szeretem én az ilyet, főleg, ha angolul kell mindezt. De azt mondták, jó volt mindenki :) Hát persze...

Nesze, egy screenshot:

3. nap: review meeting

Na, hát nem tudok sok dolgot elképzelni, ami ennél unalmasabb lehet... mindenki mondja a magáét a saját fajta angol nyelvén.

Amúgy a tegnapi nap teljesen rendben volt, bár azért rendesen lefárasztott. Este viszont volt közös vacsora a reviewerekkel. Nem nagyon mertem kockáztatni, úgyhogy maradt a "Schnitzel nach Wiener Art" c. étek, ami magyarul kb. rántotthús sültkrumplival meg salátával — finom volt, de semmi extra. A sörük is egész jó, majd rakok fel ide egy sörről készült képet (igaz az még a szállodában).

Érdekes volt hallani, hogy a spanyolok számára egész érthetetlen a német angol, amit én tök jól értek. Számomra viszont a spanyol angol nagyon idegen — ezt jól meg is beszéltük (kézzel-lábbal) tegnap az egyik spanyol sráccal. Több izgalmas hirtelen nem jut eszembe (azaz jutna, de az nem tartozik most ide ;) )

Egyelőre ennyi, IBBS...

2008. január 22., kedd

Sankt Augustin: Az első nap zárásaként

Most fejeződik be a megbeszélés. Sokmindenen végigmentünk, volt eredménye, de rendesen kifáradtam. És még egy csomó munka vár rám a hotelben. Remek :( De legalább okos emberek között töltöttem a napomat (ez nem kritika az otthoniaknak :P)

Ma már többet nem leszek netközelben, úgyhogy majd holnap folytatom, próbálok még fotókat is csinálni.

Have a nice night everyone! Pénteken én is megyek!!!


Szerk.: tévedtem :( most van vége (@20:40) elvileg 5-ig tartott

Néhány kép

Na, sikerült a megbeszélések szünetében a telefonról a képeket feltölteni, íme:

Az első három képen a DB (német vasút) Köln/Bonn repülőtéri megállója látható, kissé homályosan.






A Spich nevezetű megálló (azaz nemcsak nagy állomások vannak):


Hangelar Mitte megálló (itt kellett leszállnom a szállodához):


Végül két kép a Fraunhofer udvaráról (már ha udvarnak lehet nevezni azt a hatalmas területet). Az első egy érdekes fa koronája, a második meg egy ilyen mező szerű valami. Ezek ilyen helyen dolgoznak :)



Egyelőre ennyi, több nem fért a telefonra...

Alakulnak a dolgok

A megbeszélés — nem annyira meglepő módon — kissé elhúzódik. Eredetileg 17:00-ig volt tervezve, de ezek a megbeszélések soha nem érnek véget időben. Szerintem 18:00-nál előbb biztosan nem lesz vége. De legalább van értelme, mert kezd összeállni a reviewra a bemutató vezérfonala (scenario). A legjobb, hogy a mi alkalmazásunk is tökéletesen beleilleszthető (amire korábban azért nem mertem volna megesküdni :)).

Utána mehetek helyrepofozni a bemutatnivaló alkalmazást a holnapi előkészületre. Lesz min átvergődnöm magamat, így meg főleg, hogy még net sincs a hotelben. Na mindegy, majd pihenek hétvégén :)

Az ebéd egyébként nem volt rossz. A változatosság kedvéért gyros. Ez mondjuk a Fraunhofer menzáján, ami azért nem olyan minőségi, mint a görög étterrem Karlsruheban a múltkor (azért jóllaktam).

BBS...

A helyzet nyugaton

Broáf és pfujj :( Sajnos a szállodában ismét fizetős a net (az még csak hagyján, de dombornyomott bankkártya, vagy T-Pay account kell hozzá - kápé nem jó). Ennélfogva csak minimális lehetőségem van elfoglalni magamat, tartani a kapcsolatot az otthonmaradottakkal, és dolgozni (mert az is netet igényelne).
Sebaj, pénteken megyek, addig meg majd lesz valahogy; mert hát ugye úgy még nem volt, hogy ne legyen sehogy... ;)

Mellesleg az utazás eléggé nyugis volt, egyedül azt kellett kitalálni, hogy Köln/Bonn reptérről, hogyan jutok el a szállodába, de hála a remek német tömegközlekedésnek, és a segítőkész embereknek, könnyen ide találtam. Majd rakok ide képet a reptéri vasútállomásról, mert az tök jól nézett ki, így hát lefotóztam.

2008. január 21., hétfő

A cél: Sankt Augustin, Németország

Most éppen a címben szereplő városba tartok, épp a vonaton ülök. Hogy hol van ez?

Hát itt: Sankt Augustin, Németország (Google Maps)

E bejegyzés írásakor éppen Kecskemétre érkezik be a vonat :) Majd még írok...

Szerk.: nagy nehezen sikerült átkínlódnom egy aktuális portréfotót a telefonról a notebookra (persze neten keresztül, mert hát úgy az érdekes). íme:


Új info: sikeresen ideértem a reptérre, sikeresen megvolt a check-in, még nem mentem be a kapuhoz, mert itt kinn tudok bagózni, meg sokkal szabadabb a mozgásterem. A Vodafone-nak pedig ezúton gratulálnék, tökéletesen működik a 3G internetkapcsolat itt is (ezt használom, mert az itteni T-s wifi nem látszik túl jól). A beszállás 16:15-től van, de előtte még megvárom, hogy letöltődjön az 1.5.0_14-es JDK (ugyanis ezen a gépen nincs, csak 1.6.0_02, az pedig nekem nagyon nem jó :( )...